Hogy milyen változásokat fogadtak el 2021-re a KATA adóval kapcsolatban, arról itt írtam. Aki nem ismeri, annak érdemes az előző cikkemet elolvasni ahhoz, hogy az alábbiakat megértse. Most azt szeretném ismertetni, hogy milyen megoldásokkal tudják elkerülni a hátrányokat, akik 2021-ben is a KATA törvény hatálya alá tartoznak.
Először néhány fontos információ:
a 3 millió Ft, ami a törvényben szerepel az nettó összeg, tehát az a kisadózó, aki ÁFA alany, annak ez az ÁFA nélküli összeget jelenti. (2012. évi CXLVII. törvény. 2.§ 12a. bekezdés).
A 3 millió Ft feletti összeghatárt csak vállalkozás felé történő számlázásnál kell vizsgálni, magánszemélynek 40% adó nélkül is lehet többet számlázni.
Aki átlépi a 12 millió Ft-ot, az nem esik ki a KATÁ-ból, csak a plusz 40%-ot kell fizetnie a 12 millió Ft feletti bevétel után. Marad az adott, illetve a következő évben is kisadózó, ha csak önszántából nem lép ki.
Aki eléri 12 millió Ft-os értékhatárt és elkezd 40%-os adót fizetni, annak tájékoztatnia kell azon partnereit, akinek 3 millió Ft felett számláz, mert e partnereknek már nem kell megfizetnie a 40%-ot. Egy jövedelem után nem lehet kétszer 40%-kal leadózni (2012. évi CXLVII. törvény. 7.§ 6e. bekezdés).
A 40%-os KATA adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az ellenértéket kifizetik, nem a számla kiállításakor.
A bujtatott munkaszerződéssel kapcsolatos szabályok maradtak, tehát az évi 1 millió Ft feletti összegű partnernél továbbra is vizsgálják a 7 pontot (2012. évi CXLVII. törvény. 14. §)!
A 3 millió Ft-os értékhatárt nem kell arányosítani (2012. évi CXLVII. törvény. 7.§ 6c. bekezdés). Tehát, aki nem akar a 3 millió Ft felett 40%-ot adózni, annak nem kell még idén kilépnie a KATÁ-ból. Megteheti ezt akkor, amikor eléri a 3 millió Ft-ot. Legalább március 31-ig kell várni, majd akkor kilépni!
Aki két vagy több helyen kisadózó, annak 2020.12.31-ig el kell döntenie, melyiket tartja meg, ellenkező esetben a NAV teszi ezt meg úgy, hogy az elsőként bejelentett kisadózói jogviszonyt hagyja meg.
2021. évi bevallásban, amit 2022-ben kell beadni, az 1 millió Ft feletti partnereken túl már adatot kell szolgáltatni azokról a partnerekről is (2012. évi CXLVII. törvény. 11. § 3a. bekezdés), akik miatt 40% adófizetési kötelezettség keletkezett (kapcsolt vállalkozás, 3 millió Ft-nál többet leszámlázott partner).
2021.01.01-től minden szerződésben közölni kell, ha valamelyik szerződő fél kisadózó (2012. évi CXLVII. törvény. 13.§ 2. bekezdés). A meglévő szerződéseknél 2021.01.15-ig kell erről írásban tájékoztatást adni. A számlában szereplő „kisadózó” szöveg feltüntetése nem elegendő!
Többes KATÁ-s jogviszony
Sokan két vagy három helyen fizettek KATÁ-t, amit most megszűntettek (2012. évi CXLVII. törvény. 7.§ 1a. bekezdés). Azonban ezek egy egyéni vállalkozás és egy cég (Bt., Kkt., stb.) vagy több cég kombinációjával voltak csak megoldhatók. A cégeknél minimum két főnek kellett a vállalkozás tulajdonosának lennie, amiből csak egynek kellett kötelezően KATÁ-t fizetni. Jellemzően családi vállalkozások, ahol a férj és a feleség volt a tulajdonos. Ebben a felállásban már adódik is a megoldás. Ha két cég van, akkor az egyikben a férj, a másikban a feleség a KATÁ-t fizető, míg aki egyéni vállalkozóként KATÁ-s, ott a cégben a másik tulajdonos lesz a KATA fizető. Ez a megoldás, nem csak két, de több KATÁ-s vállalkozásnál is működik, a határt csak a nagykorú családtagok vagy nagyon jó barátok száma korlátozza le. Adódik a kérdés, hogy dolgozik, aki nem KATA alany? Mivel a KATA törvény csak két jogviszonyt, a kisadózó és munkaviszonyt ismeri el, így aki nem kisadózó az munkaviszonyban dolgozó lesz, akinek a bére a munkaszerződésben meghatározott összeg. És nem kell napi 8 órában dolgoznia, lehet az akár heti 1 óra is.
Vizsgáljuk meg, milyen megoldások vannak a 40% elkerülésére:
Ha lehetőségünk van két vagy több KATÁ-s vállalkozásban dolgozni – a többes KATÁ-s jogviszonyban leírtak egyikével -, akkor már magától adódik, hogy a szerződés szerinti feladatokat fel kell osztani úgy, hogy a vállalkozások ne számlázzanak évi 3 millió Ft-nál többet partnerenként.
Van, amikor csak egy KATA vállalkozás van. Hogy lehet itt elkerülni a 40%-ot? Egyedül sajnos lehetetlen. Azonban lehet olyan ismerős, aki szintén ilyen cipőben jár. Ha az előző pontban leírtakhoz hasonlóan, a szerződésben szereplő feladatokat megosztják, úgy elkerülhetik a plusz adóterhet. Fontos, hogy ezek ne színlelt szerződések legyenek, mert egy NAV ellenőrzésnél komoly bírságra lehet számítani!
Kapcsolt vállalkozásnál érdemes átgondolni a számlázást. Amennyiben egy hasonló helyzetben lévő vállalkozást ismerünk, aki hozzánk hasonló tevékenységet végez, úgy esetleg „megcserélhetjük” a munkát! Természeten itt is vigyázni kell, hogy a 3 millió Ft-os értékhatárt ne lépjük át.
Ha mégis kilépne valaki a KATÁ-ból, nem árt annak következményeire is gondolni. Az egyéni vállalkozó esetében nincs ilyen, más adózás alá jelentkezik be (pl. átalányadózás) vagy szünetelteti a tevékenységét.
Cégeknél már nem így van. A KATA alanya nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá, így az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérleget könyvvizsgálóval kell elfogadtatni. Ennek legkisebb, általam ismert díja 60 eFt + ÁFA. Egyetlen kivétel van a könyvvizsgálat elkerülésére, ha a cég megszűnik. Ennek módjáról itt olvashat!
Mint látható, már nem olyan egyszerű adónem a KATA. Ha segítségre, tanácsadásra van szüksége, itt tud elérni!