A Polgári Törvénykönyvben (20013. évi V. törvény) 2016-tól megváltozott a vezető tisztségviselők felelőssége. 2016-tól már az általuk okozott kárért mindegyikük korlátlanul felel. De ki is a vezető tisztségviselő?
A vezető tisztségviselő az a személy, aki a cég képviseletét látja el. Ebben a cikkben a Kft. ügyvezetőjével foglalkozom, de ide tartoznak a Bt., Kkt. és a Részvénytársaság vezetői is. 2016-ig a Kft. ügyvezetője csak a bevitt vagyona erejéig felelt a cég kötelezettségeiért. A Kft. neve is ezt jelezte: korlátolt felelősségű társaság. Ez változott meg a Ptk. módosításával. Hogy ki vezető tisztségviselő, az a társasági szerződésben rögzítve van, így ennek kiderítése nem okoz gondot. Aki a társasági szerződésben ügyvezető, az vezető tisztségviselő, így az általa okozott kárért a saját vagyonával felel. De milyen típusú károkról beszélhetünk?
Károkozásnak két típusú van:
Az ügyvezető feladatát csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban tudja ellátni. Munkaviszony esetében gondatlan vagy szándékos károkozásnál a teljes kárt köteles megtéríteni. Jogellenes felmondás esetén 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kell fizetnie. Megbízási jogviszony esetében, ha szándékos a károkozás, ugyancsak teljes a kártérítési felelősség, azonban gondatlan károkozás esetében a kárt csak olyan mértékben köteles megtéríteni, amennyi az előre látható volt.
Külső személynek, társaságnak okozott kár esetében nem számít, milyen formában végziaz ügyvezető a feladatát, mivel itt nem a társaságnak okozott kárról van szó, hanem amit a társaság okozott az ügyvezető rossz döntése miatt. Leggyakoribb esetek, amikor a társaság nem tud fizetni vagy a szerződésben vállalt kötelezettségét nem tudja teljesíteni. Ilyenkor a külső személynek vagy más társaságnak meg kell téríteni a kárát. Ha a társaság ezt megtéríti, akkor már csak az ügyvezetővel szemben az 1. pont szerint kell eljárni, ha ezt a tulajdonosok akarják. De mi van akkor, ha a társaság nem tud fizetni? Ilyenkor jön a felszámolás és a jogutód nélküli megszűnés. Ebben az esetben korlátlan anyagi felelőssége van az ügyvezetőnek, a ki nem fizetett tartozások erejéig, ha nem veszi figyelembe a hitelezői érdekeket. Tehát csak annyit várnak el a hitelezők, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ne a társaság vagy a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekében járjon el (Ptk. 3:118. § ). Fontos, hogy abban a helyzetben, amikor felmerül a fizetésképtelenség lehetősége, köteles a taggyűlést összehívni.
Egy egyszerű példával szemléltetem. Ha egy családi cég (Kft.) rossz gazdasági döntések folytán fizetésképtelenné válik, akkor a társaság nem fog az ügyvezetőtől kártérítést kérni, hiszen a tulajdonosoknak, mint családtagoknak nem ez az érdeke. De azért már felel az ügyvezető, ha egyes hitelezőivel kivételezik, tehát valakinek fizet, valakinek nem. Ebben az esetben korlátlanul felel a vagyonával. Ha szabályszerűen jár el, akkor ez a veszély nem fenyegeti. De ha ezalatt az idő alatt az éves beszámolót nem tette közzé időben, úgy ez a hitelezői érdek sérelmének minősül!
A hitelező csak a felszámolási eljárás ideje alatt indíthat pert az ügyvezetővel szemben, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet követő idő alatt a társaság vagyona csökkent, vagy az ügyvezető nem tett meg mindent a hitelezői veszteség csökkenése érdekében. A társaság törlését követően erre már nincs lehetősége. Ha a pert megnyerte, akkor a felszámolási eljárás után lehet a ki nem fizetett tartozás miatt egy másik pert indítani, hogy az ügyvezető ezt a saját vagyonából a tartozást rendezze.